Boldog Ember
Boldog ember,
Ki vak álmából felébredve
Nem hisz fülének s visszakérdezne.
Boldog ember,
Ki lehetetlent hall,
Meglepett s elveszett.
Nem ért semmit, mégis
Boldog, mert szabad
S reggel nem a hiány fogadja majd,
Hanem a szálló gondolat.
Köszönt, s így felel:
Tegnap nyitottam szemed,
Mert újra láttam értelmed,
Csak arra kérlek,
Dühödben meg ne cselekedd
Amit a boldog ember nem tehet…